🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > N > nemzeti ünnep
következő 🡲

nemzeti ünnep: a nemzeti múlt legjelentősebb eseményeinek évfordulója, amiről a nemzet tagjai, éljenek a világ bármely táján, megemlékeznek. - A ~ek, mint a vasárnapok, munkaszüneti napok (kivéve az idegen megszállás/elnyomás időszakait). - VIII. 20. Szt István kir. napja ősi ~, ami törv-einkben is látható (1222:1. tc., 1891:13. tc. 1.§, 1938:33. tc. 2.§, stb.). Az apostoli szt kir. napja a m-okat a független államiságunkra, ker-nyé tételünkre emlékezteti. A nemzetköziek v. világpolgárok hatalma idején ~ek eltörlésével, kisajátításával v. tartalmuk átformálásával próbálkoznak. Így lett VIII. 20. 1949-89: a szovjet mintára bevezetett alkotmány és címer ünnepe „az alkotmány napja” „a magyar kenyér ünnepe”, amikor évente, csak ezen a napon, országszerte 'vidám vásárokat' rendeztek. - III. 15. Az 1848/49. forr. és szabadságharc évfordulója a leveretést követően a függetlenség hívei között lett emléknappá. Az 1860. III. 15-i tüntetésen halálosan megsebesített Forinyák Géza temetése után a hatósági tilalom ellenére országszerte megünnepelték. Az 1898:5. tc. ~é tette IV. 11-ét, az 1848. é. törv-ek szentesítésének napját, de az csak „állami ünnep” maradt. Ezt az 1927:31. tc. eltörölte, helyette III. 15-ét nyilvánította ~pé. 1951. III. 10: az 1003. sz. min-tanácsi rendelet munkanappá tette, csak az isk-kban emlékezhettek meg róla. 1956. X. 22: az októberi 16 pont 14. pontja követelte III. 15. ~pé, X. 6. nemz. gyászünneppé nyilvánítását. A Kádár-kormány 12/1956. sz. kormányrendelete XII. 17: munkaszüneti nappá, a 16/1957. sz. 1957. III. 10: csupán isk. szünnappá nyilvánította. III. 15: a Petőfi-szobornál 45 megemlékezőt letartóztattak; azután évenként rendőrterrorral akadályozták megünneplését. 1967. III. 15: Forradalmi Ifjúsági Napok meghirdetésével, [III. 15: nemz. ünnepe + III. 21: a 'dicsőséges Tanácsköztársaság' + IV. 4: a 'felszabadulás ünnepe'] „három tavaszt ünneplünk” jelszóval próbálták meg kisajátítani. 1989: ismét munkaszüneti nap, az 1991:8. tc. óta hivatalosan is ~. - Május utolsó vasárnapjára tette az 1924:14. tc. a ~pé nyilvánított a hősök napját, de az 1925-44: csupán áll. megemlékezési nap maradt, amit 1991: újjáélesztettek. - X. 23: Az 1956-os kommunistaellenes forr. és szabharc kitörésének napja. 1957-88: e nap a rendőri mozgósítás, az „elvtársi összetartás”(az író- és sokszorosító gépek s a megbízhatatlan elemek) egynapos elzárásának napja. A Kádár-rendszer utolsó kormánya 1989. X. 4, ogy-e X. 20: bejelentette: nem kívánja X. 23-át ~pé nyilvánítani, de 1990. III. 19: távozása előtt IV. 4-ét munkanappá, X. 23-át mint „a köztársaság kikiáltásának napját” munkaszüneti nappá nyilvánította. 1990. V. 3: a megalakult ogy. első törvényeként ~pé tette X. 23-át. 88

1956 kézikv-e 1996:378. - Gyarmati György: Március hatalma - a hatalom márciusa: fejezetek márc. 15. megünneplésének tört-éből. Uo., 1998.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.